HALLÓSZERVÜNK MŰKÖDÉSE, MOBILKLÍMÁK ZAJSZINTJE
A fül, az egyik legfontosabb érzékszervünk, amely segítségével érzékeljük a külvilág hangjait. A hang leggyakrabban valamilyen közvetítő anyagon keresztül jut el a fülünkig. Ilyen a levegő, a víz és a szilárd anyagok. Ezek mind közvetítik a hangot. Ha nincs közvetítő anyag, akkor a hang nem tud kialakulni, vagyis nem tudjuk meghallani a hangforrások rezgéseit. Légüres térben, mint pl. a világűrben nincsenek hangok, pontosabban az általunk ismert hangképzési rendszerben nem létezhetnek a fül számára összegyűjthető hullámok.
A fül, amely képes ezeket a rezgés hullámokat érzékelni három részből áll. Mindegyik résznek meg van a szerepe. A külső fül (fülkagyló és hallójárat) összegyűjti a hanghullámokat és továbbítja azokat a középfül felé. A középfül, amely három kis csontból áll, kb. hússzorosára nagyítja a hang rezgéseit.
A belső fülben található csontocskák úgy működnek, mint egy összehangolt kis zenekar. A dobhártyához érkező rezgés megüti a kis kalapács csontocskát, amely megüt egy másik csontocskát, az üllőt, majd a harmadik csontocska, a kengyel továbbítja a felnagyított rezgéseket a belső fülbe. A belső fülben található a csigajárat, latinul a coclea. Ezen helyezkednek el azok a rendkívül érzékeny szőrsejtek, melyek minden rezgésre megremegnek. A szőrsejtek a rezgést elektromos jelekké alakítják, melyek a hallóideghez, majd az agyba jutnak, ami végül hangként értelmezi azokat.
Tudni érdemes, hogy a hallássérült és siket emberek egy részénél a coclea szőrsejtjei károsodtak. Korunk egyik technikai vívmányának köszönhetően a cocleáris implantátum (CI) át tudta venni a belső fül szőrsejtjeinek funkcióját, így ennek segítségével, a súlyosan nagyothalló és siket emberek visszanyerték a mindennapi életvitelhez szükséges hallási képességüket.
Visszatérve a hanghullámokra, tudnunk kell, hogy azok, a frekvenciák és amplitúdó szempontjából különbözőek lehetnek. Hallószervünk a hang két jellemző tulajdonságát különbözteti meg: erősségét és magasságát.
A hangerő mértékegysége a decibel, jelölése: dB.
A hangmagasság mértéke a frekvencia vagyis a Hertz, jelölése: Hz. A hangmagasságról és hangerősségről a következő blogbejegyzésben részletesebb is írunk.
Érdemes lehet megismerni az emberi fül számára hangos és csendes tartományokat, valamint az egyes hangforrások zajszintjeit is. Ha mindezeket ismerjük, akkor könnyebben fogjuk tudni értelmezni a háztartási gépeken és egyéb eszközökön, pl. mobil klímákon és a ventilátorokon feltüntetett zajszint megjelöléseket, és könnyebben megtalálhatjuk a nekünk megfelelő csendes klímát, vagy ventilátort.
A mobilklíma szempontjából rendkívül fontos, hogy olyan készüléket válasszunk ami elviselhetővé teszi a mindennapokat. A csendes mobil klímák a jövőben elvitathatatlanul felértékelődnek a hangosabb, magas dB értékkel rendelkező társaiknál.